megerősitve érezte istván magát,amiért az okos szemeimmel követtem. gyönyörű majálsi, a csodálatos barátságon belül. egy apollóni torzón töltöttünk talpas poharakba és koccintottunk. a kávézóban ujfent koccintottunk ezuttal lányisággal és kávéval. villanyszerelő teskájából a kávé melé is töltöttünk bort. (félédes, vörös, reméltük szölőből van) istván itt borral és szenvedéllyel beszélt barackos tekintetekről, tömegből kicsillanó különlegesen fontos testekről, én szoltam a kiwikről és az aszexuális, kedvetlen kintlevőségomból elirigyeltem tőle ezt a gyönyörű fikciót. azért is volt ez szép mert a parkban már athos-porthosos mosolygással beszéltünk a nőkről és ez valahogy teljesség volt a magunk elehetőségein belül